Az én bonyolult életem

Boldogan szálltam le otthon a buszról és elterveztem,hogy miután átöltözöm és beszélek Bennel átmegyek az én szerelmemhez. Anyáékkal is beszéltem, akik majd csak egy hónap múlva jönnek haza, mert egy nagy üzlet közepén vannak, ami ne lenne jó, ha kicsúszna a kezükből. Hozzászoktam már ehhez, de nem mondom azt, hogy nem fájt. Szinte sosem láttam őket. Elhessegettem a szomorú gondolatokat és szexi cuccba bújva elindultam Kellanhez.  Már majdnem nála jártam, amikor egy autó fékezett le mellettem.

-        -  Emmy!- ugrott ki belőle Nessa és azonnal a nyakamba csimpaszkodott.

-         - Szia, picike! hogy kerülsz Te ide? – forgattam meg.  Az autóból Janice szállt ki mosolyogva és nyomott az arcomra egy puszit.

-          -Csak nem Kellanhez jöttetek? –kérdeztem mosolyogva.

-          -Hozzá indultunk, de a telefont nem veszi fel így nem is tudtam róla szólni neki. Itt kellene hagynom Nessát pár napra remélem, el tudja vállalni! – magyarázta.

-          -Hát persze, hogy el! Mindenben segítek neki rendben? Sőt eljöhet a kisasszony hozzánk is, mert a bátyám pár napra elmegy, a barátaihoz a szüleim pedig még jó ideig távol lesznek.

-          -Köszönöm Emmy ez nagyon jó lenne! –hálálkodott.

-          -Semmi probléma! Jössz Kellanhez vagy szállítsam le Nessát? – simogattam meg a kicsi haját.

-          -Megköszönném, ha elvinnéd, mert nekem máris indulnom kell vissza! Nagyon köszönöm még egyszer drágám! Köztetek minden rendben? – ölelt meg.

-          -A legnagyobb rendben! – bólintottam.  Miután elköszöntünk kézen fogtam Nessát és tovább folytattuk az utat. A házhoz érve azonnal berontott és Kellan karjaiba vetette magát. Mosolyogva léptem be mögötte és odabiccentettem a fiúknak. Nessa teljesen lefoglalta Kellant így hozzájuk léptem.

-          -Sziasztok! Azt hiszem, bocsánatkéréssel tartozom a múltkoriért! – haraptam a számra és fejem kissé lehajtva néztem fel Robra, aki azonnal elvigyorodott.

-          -Oda se neki! Ha már itt tartunk nekem is illene elnézést kérnem tőled! Elég durva voltam, ami azt illeti!

-          -Felejtsük el! – nyújtottam a kezem mire vigyorogva rázta meg. Egyszer csak Nessa termett mellettünk és apró kezével megráncigálta a szoknyámat mire felvettem az ölembe és azonnal átkarolta a nyakam majd adott egy nagy cuppanós puszit.

-          -Mmm, ez volt ám a finom puszi!– sóhajtottam fel játékosan mire szorosan megölelt és a hajamat babrálta. Kellan mosolyogva nézett minket majd adott egy csókot mire Nessa felkapta a fejét és szembefordult a fiúkkal.

-          -Kellan bácsi és Emmy szerelmesek! – közölte velük majd ránk nézett. – Kellan bácsi feleségül fogod venni Emmyt ugye? Lesznek kisbabáitok meg kiskutyáitok is? – kérdezte nagy szemekkel mire Kellan elsápadt. Majdnem elnevettem magam, de helyette letettem Nessát és leguggoltam mellé.

-          -Mit szólnál, ha most fognánk magunkat, itt hagynánk a fiúkat és megfürdetnélek? –próbáltam terelni és szerencsére vevő volt rá. – Nem baj ugye? – mosolyogtam Kellanre aki végre észbe kapott.

-          -Egyáltalán nem!  Úgyis meg kell még beszélnünk pár dolgot a srácokkal! – mondta zavartan majd végigsimított a karomon, ahogy elhaladtunk mellette.

-          -Nagyon szereted Kellan bácsit Emmy? – csavargatta a hajamat Nessa én pedig visszafordultam és szerelmem szemébe nézve válaszoltam neki.

-          -Mindennél jobban! – mondtam komolyan és kivonultunk a fürdőszobába. Jó hangulatban telt a fürdés és Nessa akkor sem nyűgösködött, amikor megszárítottam a haját. Belebújt a pizsamájába és a hátamon vittem be a szobájába. Leültem az ágyra ő pedig az ölembe mászott és úgy beszélgettünk.

-          -Emmy! Te és Kellan bácsi boldogan fogtok élni, amíg meg nem haltok? – kérdezte most is hajamat babrálva úgy látszik, ez megnyugtatja. 

-          -Nagyon remélem kicsim! – mosolyogtam rá. Milyen kis ártatlan!

-          -Sokat szoktatok csókolózni?- folytatta.

-          -Nem annyit, mint szeretném- csúszott ki a számon mire kíváncsian nézett rám. – De szoktunk persze. A szerelmesek csókolóznak.

-          -Láttad már meztelenül? – fúrta szemeit az enyémbe. Nem arról vagyok ismert, hogy könnyen zavarba jövök, de ez a kislány most elérte.

-          -Mi lenne, ha mondanék neked egy szép mesét? – igyekeztem elterelni a figyelmét.

-          -Jó – ragyogott fel az arca. – De előbb mondd el, hogy láttad-e már Kellan bácsit meztelenül! – követelte. Ebben a percben belépett Kellan és mosolyogva nézett ránk. Valószínűleg hallotta miről folyt a beszélgetés.

-          -Hogy van az én két gyönyörű királylányom? – guggolt le elénk.

-          -Emmy nem akarja megmondani, hogy látott-e már meztelenül Kellan bácsi! – durcáskodott Nessa mire szerelmem felkapta és a pizsama felsőjét felhajtva csiklandozni kezdte a hasát. Annyira jó volt így látni őket! A kacagó kislány és a nagy erős férfi, ahogy önfeledten mókáznak. Akaratlanul is megmozdult bennem valami.

-          -Ugye itt alszol velem? – ölelte át a derekam Nessa.

-          -Picur nekem haza kell mennem! Tudod nem itt lakok. - simogattam meg haját.

-          -Akkor Ti nem is szoktatok szerelmeskedni? – kiáltott fel kétségbeesett arccal mire rögtön elpirultam és nagyon reméltem, hogy Kellannek van erre egy frappáns válasza.

-          -Nessa mi lenne, ha megkérnénk Emmyt, hogy ma maradjon itt velünk? – ültette le az ágyra.

-          -Maradj, itt kérlek! – ölelte át a nyakam mire ellágyulva néztem rá. Lehetetlen ellenállni ennek a kis csajnak.

-          -Jó itt maradok! – egyeztem bele.

-          -Alszunk együtt? Na, kérlek, aludjunk együtt mindhárman! – ugrált az ágyon és felváltva nézett hol rám, hol pedig Kellanre.

-          -Részemről nincs akadály! –bólintottam rá-

-          -Nekem meg szavam se lehet, mert a nők leszavaztak! –sóhajtott fel megadással, de azért láttam, hogy örül nekünk. Felkaptam Nessát és átmentünk Kellan szobájába. Megágyaztunk és aztán befektettem középre.

-          -Kellan bácsi mondj nekünk mesét! – parancsolta.

-          -Miért nem kéred meg Emmyt, hogy énekeljen neked? Nagyon szép hangja van, és szerintem biztos énekel neked valamelyik meséből, ha megkéred! – vigyorgott.

-          -Tényleg? Melyiket fogod énekelni? – csillant fel a szeme én pedig csúnyán néztem Kellanre. Bár végülis miért ne? Hamarosan majdnem a fél ország előtt fogok énekelni és még egy sort sem gyakoroltam ráadásul itt van nálam a zenei aláfestésis amire már ráénekeltek a többiek.

-          -A Szépség és a Szörnyeteg megfelel a hölgynek? – ültem le mellé.

-          -Imádom! – tapsikolt én pedig kérdőn néztem Kellanre.

-          -Mi az cicám?  - kérdezte mosolyogva és elvette a feléje nyújtott cd-t.

-          -Te is meg akarod hallgatni? – kérdeztem és megvártam, amíg beteszi a lejátszóba.

-          -Még jó!- vigyorgott és ledőlt Nessa mellé. A zene elindult ők pedig figyelmesen vártak. A pici elragadtatással nézett és közben a kezemet simogatta. A szőke herceges résznél Kellanre néztem, aki szélesen elmosolyodott. Ahogy befejeztem Nessa izgatottan felült és a kezét nyújtogatta.

-          -Emmy neked Kellan bácsi a szőke herceged! – mondta majd azzal a lendülettel hanyatt vágódott és már aludt is. Irigyeltem a gyerekektől ezt a képességet. Néha én is szívesen kiütöttem volna magam ilyen módon. Kellan gyengéden nézett rám és intett, hogy menjünk ki. Óvatosan felálltam és követtem a nappaliba. Azonnal magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt.

-          -A gyerek a másik szobában alszik! –figyelmeztettem, ahogy egy kis levegőhöz jutottam.

-          -Kimondtad a kulcsszót, alszik! –simított végig a combomon. – Gondolom nem így tervezted az éjszakát, őrjítően szexi vagy ebben a ruhában! Teljesen beindítasz! – mondta a nyakamat csókolgatva. – Egyébként meg azt hallottam kevesled a csókokat! Hogy is van ez akkor cicám?- adott egy gyors csókot a számra majd a szekrénynek támaszkodva nézett rám. Kezdett rajtam is eluralkodni a vágy, főleg mert az ő szeméből is azt olvastam ki, amikor végigmért.

-          -Nagyon rossz vagy! – ütöttem a mellkasára mire megához húzott és megfogta a fenekem.

-          -Én vagyok, a Te szőke herceged ezt ne feledd! A hercegek pedig sosem gonoszak! – tapadt az ajkaimra teljesen beindulva.

-          -Viszont elképesztően jól tudnak csókolni! – nyögtem a szájába. Már éppen a könnyű kis bolerót húzta le rólam mikor nyílt a szobaajtó és Nessa álmos szemmel meredt ránk.

-          -Szerelmeskedni fogtok? - vigyorgott és az ajtónak támaszkodott. Lassan kibontakoztunk az ölelésből és levettem a bolerót.

-          -A bácsikád segített levenni a felsőmet, mert egyedül nem ment! –léptem oda hozzá.

-          -Gyerek vagyok nem hülye! – forgatta a szemét majd felkapaszkodott az ölembe. – Menjünk aludni! – hajtotta a fejét vállamra én pedig bocsánatkérően néztem szerelmemre. Lefektettem Nessát közénk majd haját simogatva, halkan dúdolva álomba ringattam. Kellan elgondolkozva nézett minket én pedig átnyúltam az alvó gyerek feje felett és megsimogattam az arcát. Rám mosolygott majd álomba merültünk. Másnap reggel Kellan reggelivel várt minket és miután összekészítettem Nessát elindultunk. Ma Rob fog rá vigyázni, suli után pedig velem tölti az időt. Amíg reggelizett szerelmemmel beszélgettünk.

-          -Elvinném Nessát vásárolni suli után! – mondtam és mintha azt láttam volna rajta, hogy elgondolkozik.

-          -Jól van, vidd csak, de nagyon vigyázzatok magatokra! – puszilt homlokon mire összeráncoltam szemöldököm.

-          -Ezzel azt akarod mondani, hogy vigyázzak rá és ne csináljak semmi őrültséget ugye? – böktem a mellkasára.

-          -Nem ezzel azt akarom mondani, hogy vigyázzatok magatokra! Nem kell mindig mást képzelni a dolgok mögé cica! – csókolt meg, de úgy éreztem mégiscsak erről lehet szó.

-          -Rendben! Akkor suli után felveszem Robnál és tartunk, egy csajos délutánt aztán hazahozom! – mondtam majd gyors csókot nyomtam az ajkára és indultam volna, de megfogta a kezem.

-          -Itt alszol ma is? – nézett rám csábítóan.

-          -Igen és nem bánnám, ha nem csak aludnánk! – kacsintottam majd felkaptam a táskám és már ott sem voltam.  A suliban megbeszéltük Jacobsonnal, hogy mindhárman indulunk a Ki mit tudon? méghozzá egy kisebb koncertféleséggel. Oda meg vissza volt az örömtől, hogy ennyire kivesszük a részünket az iskola közösségi életéből. Szegénykém még nem tudta, hogy mire számíthat. Legújabb cselszövésemben ezúttal két barátnőm is részt fog venni. Garantált a büntetés, de meg fogja érni, nagyon jó buli lesz. Nick és pár srác is benne van a kosárcsapatból, akik tudnak hangszeren játszani.  Éppen a fiúkkal suttogtam félrehúzódva amikor Kellan megjelent. Ahányszor végignézek, rajta mindig megremegek, nem tehetek róla. Nem nagyon tetszhetett neki, hogy ennyi fiú van körülöttem, mert kicsit felvonta a szemöldökét. Ráadásul, amikor megérkezett éppen Bill simított végig a karomon.

-          -Fiúk! Elég az udvarlásból tempó átöltözni és aztán edzés! – szólt rájuk. A fiúk kelletlenül elköszöntek tőlem majd egyedül maradtunk. Karba tett kézzel állt meg előttem és kissé elhúzta a száját. Elmosolyodtam és leutánoztam az arckifejezését mire ő sem bírta tovább és elnevette magát.

-          -Megint szegény fiúkat szédíted nekem? Csak rólad fog menni a duma és nem fognak figyelni az edzésre! - szidott meg mire rányújtottam a nyelvemet.

-          -Készülünk a kulturális műsorra a fiúkkal! – vigyorogtam rá. – De mielőtt még kérnéd, nem avatlak, be legyen neked is meglepetés! Indulok Nessáért! –küldtem neki egy puszit majd mielőtt megszólalhatott volna elsiettem. Hazasiettem és összeszedtem pár dolgot, amit átviszek Kellanhez majd Robhoz indultam. Bentről hangos nevetés hallatszott majd a kopogtatásra Rob nyitott ajtót. Nessa a hátán csimpaszkodott, haja még rendezetlenebb volt, mint általában és fénylett a szája. Megpusziltam és epres illatot éreztem. Hamarosan magyarázatot kaptam a dolgok miértjére.

-          -Emmy, szia! Értem jöttél? – ugrott le Nessa és az ölembe szaladt. – Képzeld kikentem Rob száját a hercegnős szájfényemmel és a körmét is kikentem a körömlakkommal, de azt nem akarta megengedni, hogy kifessem a szemét és megcsináljam a haját. – sorolta lebiggyesztett szájjal mire majdnem elnevettem magam. Még nehezebb volt visszafognom magam amikor Rob kinyújtotta felém rózsaszínre lakkozott körmeit.

-          -Mit szólnál hozzá hercegnő, ha elmennénk vásárolni pár dolgot aztán, hazamennénk, és azt csinálnál velem, amit csak akarsz? – ajánlottam fel neki.

-          -Ha ezt Kellannek mondanád tudná díjazni! - vigyorgott Rob mire oldalba vágtam.

-          -Nagyon jó menjünk Emmy! Gyere, induljunk! Szia Rob bácsi! –adott egy cuppanóst az arcára majd kis táskájába gyömöszölve a dolgait már rohant is kifelé. Elköszöntem Robtól és elindultunk a bevásárlóközpontba. Első utunk a gyermekruházati osztályra vezetett ahol tündéri, vagány ruhákat vettünk, majd betértünk a játékboltba ahonnan egy élethű csecsemővel és tartozékaival távoztunk.  Benéztünk még a boltba is és bevásároltunk, hogy elkészíthessük Kellan kedvenc ételeit majd leültünk egy, kicsit mert szédültem és fájt a fejem. Nessa jót szórakozott a fájdalomcsillapítón, amit bevettem és nevettünk azon, hogy milyen aranyos figura van rajta. Nem sokkal később hazaindultunk és miután átöltöztünk nekiálltunk főzni. Két óra alatt készen lettünk mindennel így beváltottam az ígéretem és hagytam, hogy Nessa kisminkeljen és megcsinálja a hajam. Szerencsére kíméletes volt, csak egy kicsi szájfényt kaptam a számra és körömlakkot a körmeimre, a hajamba pedig egy vékony fonatot. Alighogy végzett ajtócsapódásra lettük figyelmesek és hamarosan Kellan bukkant fel a szobaajtóban. Mosolyogva üdvözölte Nessát majd, ahogy rám nézett hirtelen elhallgatott és miközben a számat nézte megnyalta saját ajkát. Elküldte a picurt, hogy mossa meg a kezét majd hozzám sietett és magához húzott.

-          -Nem tudom, mi van a szádon, de annyira kívánatos vagy, hogy alig bírom visszafogni magam! – tette kezét a fenekemre így húzva közelebb magához.

-          -Nessa hamarosan itt van, és nem lenne jó, ha megint félreérthető helyzetben találna ránk! –mondtam elakadó hangon. Amikor így szól, hozzám ezzel a vággyal a hangjában alig bírok ellenállni neki. Ebben a percben csengettek és Nessa már rohant is ajtót nyitni Kellan meg utána.

-          -Nessa mondtam, hogy ne nyisd ki csak úgy az ajtót! Mi van, ha a mumus áll az ajtóban? Akkor aztán lenne sikítozás ugye? – szidta meg Kellan mérgesen, de tudtam, hogy nem haragszik rá.

-          -Kellan bácsi a mumus nem létezik! De akkor sikítanék, ha a texasi láncfűrészes állna az ajtóban! – mondta elgondolkozva majd kitárta az ajtót. Halkan kuncogtam mire Kellan csúnyán nézett rám.  Legnagyobb örömünkre Tom és Jane álltak az ajtóban, akik azonnal felajánlották, hogy elviszik Nessát fagyizni ha nincs ellenünkre. Kellan kapva kapott az alkalmon, majd ahogy bezárult az ajtó azonnal csókolni kezdett. A hálószoba felé menet szinte letéptük egymásról a ruhákat majd az ágyra lökve teste minden porcikáját végigcsókoltam, amit mohón viszonzott. Kéjesen felnyögtem, ahogy belém hatolt mire elmosolyodott és felhúzott az ölébe. Nyakát átkarolva hagytam, hogy minél jobban elmerüljön bennem közben pedig a fülét harapdáltam. Egyre gyorsabb ritmusban hajszoltuk egymást, körmeimet végighúztam a hátán, majd egyszerre értünk a csúcsra és zihálva öleltük egymást továbbra is. Keze hajamba túrt fejemet vállára hajtottam.

-          -Milyen heves vadmacska vagy! Ennek most úgy érzem nyoma is marad! – nevetett fel rekedten mire újra beindultam és szívogatni kezdtem a nyakát. Megfordított és maga alá gyűrt majd mellém hengeredett.

-          -Órákig eljátszadoznék veled babám de Nessa mindjárt hazaér! – mondta és az arckifejezésemet látva elnevette magát.

-          -Babám? Már te is kezded? – kaptam fel egy párnát és fejbe vágtam vele mire magához rántott.

-          -Igen, mert olyan, vagy mint egy gyönyörű porcelánbaba! – hajolt az ajkaimra majd aranyos fejet vágott és felhúzta az alsóját. Én is gyorsan magamra kaptam a ruháimat és rendbe szedtem magam. Kellanre a konyhában találtam rá ahol ámuldozva figyelte a rengeteg ételt.

-          -Anyukád tanított meg rá. Ne tudom, hogy van-e olyan finom, mint az övé, de mi szívünk-lelkünk beleadtuk. – léptem hozzá és hátulról öleltem át tenyeremet, mellkasára fektetve. Megfordult és szorosan átölelt, amit hirtelen nem tudtam mire vélni. Ebben az ölelésben most sokkal több minden benne volt, mint szokott.

-          -Szeretlek! – suttogta a fülembe mire én is szorosabban öleltem. Bár nem mondtam neki, de valahol mélyen aggódtam, hogy majd rájön, hogy nem is szeret, hogy mégis túl fiatalnak tart majd és egy érettebb nőre lesz szüksége.

-          -Kellan bácsi! Emmy! Három gombóc fagyit ettem és Tom vett nekem szívecskés gumicukrot is! –száguldott be Nessa.

-         - Ez igen! Gondolom Emmytől is kaptál pár dolgot. – mosolygott rá mire azonnal kézen ragadta és magával cipelte a szobába. Meghívtam Tomot és Janet vacsorára, de sietniük kellett így hamarosan elköszöntünk és megterítettem majd a többiek után indultam. Éppen a gyerekszobába fordultam volna be amikor Kellan szinte kirobbant és láttam, hogy nagyon mérges. Talán sokallja a dolgokat, amiket vettem a picurnak.

-          -Te most velem jössz! – szorította meg erősen a kezemet és a fürdőszobába vitt majd bezárta az ajtót. Kérdőn néztem rá, de nekem háttal állt.

-          -Elmondod mi a baj? – érintettem meg a vállát mire dühösen fordult szembe velem.

-          -Az égvilágon semmi baj nincs csak az, hogy felelőtlen vagy és megint olyan dolgokat csinálsz, amiket nem kellene! – sziszegte.

-          -Mit tettem Kellan? Szerettem volna egy kicsit kényeztetni Nessát! Ebből csinálsz ekkora ügyet? – faggattam türelmetlenül.

-          -Ne próbálj terelni, tudod jól, hogy nem erről van szó! Lehetnél kicsit körültekintőbb Emmy! Tudod, a gyerekek mindent elmondanak. Csak azt nem értem, hogy tehetted ezt megint!

-          -De mit tettem? –fakadtam ki idegesen. – Áruld el, mert tényleg nem tudom mi lehetett ekkora hatalmas hiba, amiért most így beszélsz velem!

-          -Megint drogoztál ráadásul nyilvánosan és a gyerek előtt! – lépett hozzám villámló szemekkel én pedig szóhoz sem jutottam a döbbenettől.  Hogy képes ezt felhozni ráadásul olyan hülyének néz, hogy a gyerek előtt bevennék valamit, amikor rám van bízva.

-          -Képes vagy ezt gondolni rólam? Egyetlen botlás miatt most már örök életemben azt fogod nézni, hogy mikor gyújtok, rá egy füves cigire vagy mikor szerzek egy kis kokaint? Egyszer egyetlen egyszer tettem ezt meg, mert azt hittem elveszítelek és nem tudtam máshogy feldolgozni. De nem vagyok függő Kellan! Pláne nem tennék ilyen őrültséget, amikor egy gyerek van rám bízva. Nagyon szeretlek Téged, de nem vagyok hajlandó elviselni, hogy rágalmazz! – mondta majd félrelöktem és kirohantam az ajtón. Megáll az ész! Mikor végre minden rendben lenne kettőnk között képes egy ilyen hülyeséggel elrontani mindent. Mintha neki nem lettek volna botlásai az életben. A rohadt életbe! Nem ez nem lehet igaz! Hát már sosem fog bízni bennem? Idegesen érkeztem haza és teljes erőből becsaptam az ajtót magam mögött. Kellan folyamatosan hívott, de nem voltam hajlandó felvenni és az smsre sem válaszoltam. Ben és a barátai döbbenten nézték tajtékzásomat, de nem érdekeltek. Nagyon haragudtam rá. Lezuhanyoztam majd mikor újabb sms érkezett idegbeteg módra vetettem rá magam és visszaírtam neki, hogy felejtsen el egy időre és meg ne próbáljon ideállítani, mert nagyon csúnya vége lesz.  Másnap zaklatottan ébredtem, de az valamennyire feldobott, hogy elkezdünk próbálni a fellépésre. Éppen a tesi terem felé baktattam, hogy átöltözzek, amikor Bill lépett mellém a 190 centijével és a vállamat átkarolva lehajtott fejjel magyarázott nekem. Ez a srác nem csak a kosárban nagyon jó, hanem valami eszméletlenül jól tud basszusgitáron játszani, amiről már néhányszor meggyőződhettünk.  Éppen egy vicces esetet mesélt el, ami miatt hangosan felnevettem és erre pár fej felénk fordult legnagyobb szerencsétlenségemre Kellané is. Idegesen nézte a vállamat átkaroló Billt, aki ezt nem vette észre és tovább szédített. Elhúzódtam tőle és gyorsan elköszöntem. Tesi órán nagyon szétszórt volt és nem akart rám nézni, ami iszonyúan fájt annak ellenére, hogy haragudtam rá. Suli után Nick elvitt minket egy helyre, amit a próbához bérelt és végre nekiláthattunk. Kellan nem hívott és nem írt egész nap, ami érzékenyen érintett, de nem mutattam. A következő három nap a próbákról szólt. A fiúkat szerelmem nem kicsit osztotta ki, amikor nem mentek be az edzésekre. Mindnyájunkat megszédített a zene. Tudtuk, hogy nagyot fog szólni és alaposan felkeveri majd a kedélyeket. Nick különösen örült neki, hogy végre kitörhet az igazgató kisfia státuszból. Jane és Mandy rengeteg időt töltött velünk aminek Robék nem nagyon örültek, de elfogadták azzal a feltétellel, hogy ők is eljönnek megnézni a fellépésünket. Elérkezett a várva várt nap nekem természetesen éppen ma kellett Kellanbe és Jacobsonba futnom.

-          -Á Emmy! Jöjjön, ide kérem egy kicsit! – hívott oda magukhoz. Kelletlenül odamentem.

-          Gondolom izgatott már a mai este miatt! Mit adnak elő? Valami kedves kis musical részletet? – mosolygott kedvesen a diri mire egy percre megesett rajta a szívem, de csak egy pillanat volt tényleg.

-          -Nem kifejezetten musical igazgató úr, de kedves lesz! – bólogattam jó gyerek módjára.

-          -Remek! Annak pedig különösen örülök, hogy Nicket és a többi fiút is rá tudtad beszélni! – helyeselt én pedig alig bírtam visszatartani a nevetést, amit Jacobson nem vett észre de Kellan sejthetett valamit. Gyorsan elköszöntem tőlük, mert mennem kellett a tánc és ruhapróbánkra. Sikerült dögös ruhákat találnunk meg a keményebb dalokhoz is. A tánc nagyon jól ment nekünk, ami nem csoda hisz kis korunk óta egy tánciskolába jártunk és a kosaras fiúknak is volt érzékük hozzá bár a nagyobb feladat ránk hárult. Fergetes shownak ígérkezett és oltári nagy balhénak. Nyolckor volt a mi jelenésünk, Nick rendezte úgy, hogy mi zárjuk az estet. Semmi és senki nem szakíthatott félbe minket. Hétkor már kisminkelve és egyelőre a dögösen visszafogott ruhánkban feszítettünk a színpad mögött. Amíg átöltözünk a fiúk fognak egy kis magánszámot előadni a hangszereken. Amikor eljött a mi időnk kivonultunk a színpadra és máris hatalmas ováció fogadott. Persze hisz az egész iskola hallott már a kis magánszámunkról csak a tanárok nem. A hangulatot megalapoztuk Fergie, Big girls dont cry című számával majd ezt követte néhány Beyonce szám és Seal, Kiss from the rose című dala majd elszaladtunk átöltözni. Kellanen mintha azt láttam volna, hogy büszke rám, de már magam sem tudtam mit gondoljak. Csak reméltem, hogy a következő dalt nem fogja magára venni. Jacobson tőle nem messze állt és élvezte a zenét bár néha egy-egy dolognál felhúzta a szemöldökét. Hát, még ha meghallja a következő számot. A csajok segítettek felvenni a ruhámat, amiben normálisan tudtam tombolni, de azért vadító volt és erősen kisminkeltük magunkat majd mély levegőt vettünk és intettünk a srácoknak, hogy mehet a zene és a világítás. Jane és Mandy előre kiment nekem meg volt a jel, hogy mikor indulhatok. Mikor ez megtörtént belekezdtünk Lady Gaga Bad romance című dalába, amitől a közönségünk tombolni kezdett majd Jacobson is csak ő kicsit később. Kellan mintha kétségbeesett volna kicsit reméltem, hogy nem érti félre a dolgokat. A diri sehogy sem tudott a közelünkbe férkőzni hála Nicknek, aki külön erre állított rá pár embert. Ahogy vége lett kicsit lenyugodtak az emberek és igazgatónk is bár fenyegetően nézett ránk. Ránéztem Nickre, hogy mehet-e a következő dal, amitől biztos totálisan kibukik az összes tanár. Vigyorogva bólintott mire intettem Billnek és belekezdett a Green Day American idiot című dalába. Nem kíméltem meg őket a káromkodástól, amiből volt egy jó pár darab ebben a számban. Ránéztem Kellan arcára és azt hittem ott is megdöbbenést fogok látni, vagy, hogy elítél, de e helyett vigyorgott Rob és Tom társaságában és buliztak ezerrel, amitől még jobban beindultam. Vadul ráztuk a csajokkal a színpadon és teljes átéléssel énekeltem. Jacobson feje már csaknem lila volt a haragtól, de nem állhattunk le végig kellett vinnünk. Ahogy vége lett a dalnak leszaladtunk a színpadról és azonnal fel is szívódtunk mielőtt még robban a bomba. Bár még órákig tudtam volna énekelni és bulizni jobbnak láttam, ha hazamegyek. Nagyon kíváncsi voltam Kellan véleményére, de Jacobson természetesen azonnal magához hívatta az összes tanárt. Rob és Tom átöleltek úgy gratuláltak a fantasztikus előadáshoz. Tomák kiraktak otthon én pedig fáradtan estem be az ágyba. Kellan nem hívott és smst sem küldött. Másnap reggel enyhe émelygéssel ébredtem és nem mondhatnám, hogy nagyon vártam az elkövetkező órákat. Lezuhanyoztam és kicsinosítottam magam elvégre is, ha az embert lecseszik, valamiért legalább nézzen jól ki. Betipegtem a suliba az elismerő pillantások és a dicsérő szavak kíséretében. Kellan a falnak dőlve állt és valamit írt a füzetébe, amikor meglátott és rögtön mosoly terült el az arcán. Halványan rámosolyogtam majd tovább mentem volna, de ekkor Jacobson állított meg hát békésnek nem nevezhető arckifejezéssel.

-          -Emmy az irodámba, de most azonnal! – mondta közepes hangerővel, de fenyegetően. Belibegtem, a többiek már odabent voltak.

-          -Nem tudom kinek az ötlete volt ez az egész bár sejtéseim vannak! – kezdett bele és tekintetét az enyémbe fúrta. – Néhányan önök közül már elég sok mindent megúsztak, de ezzel átlépték a határt. Nem tudom mi ütött magukba, de a tegnapi viselkedés megengedhetetlen volt! Elárulom, hogy megfordult a fejemben az is, hogy véget vetek az itteni pályafutásuknak, de mivel ez az utolsó évük itt, eltekintettem tőle. Viszont mindnyájan kivétel nélkül igazgatóit kapnak, és ha még egy ilyet mernek tenni lelkiismeret furdalás nélkül kivágom, magukat ezt jegyezzék meg jól! – kiabálta és biztos voltam benne, hogy még az iroda előtt álló Kellan is hallotta és pontosan tudta, hogy Jacobson elsősorban rám céloz. Hamarosan kizavart minket és a csajokkal rögtön a szertár mögé vonultunk. Mandy furcsán zavartnak látszott.

-          -Mi a baj? – ültem mellé és tettem a vállára a kezem mire elsírta magát. Jane riadtan nézett rám, Mandyt még szinte sosem láttuk sírni.

-          -Kisbabám lesz! – motyogta mire mindketten döbbenten meredtünk rá majd átöleltük.

-          -Rob tudja már? – kérdeztem, amikor szóhoz jutottam.

-         - Nem. Nem tudom, hogy mondjam el neki! Segítsetek! –nézett fel könnyes szemmel.

-          -Jó lesz, ha megmutatom úgy, ahogy én Kellannek mondanám? – kérdeztem mire bólintott.

-          -Tegyük, fel leültetem, és úgy közlöm vele a hírt. Nézd Kellan valami nagyon fontos dologról kell beszélnem Veled! –fordultam Jane felé.

-         - Miről van szó kiscicám? – utánozta Kellant, amivel mosolyt csalt Mandy arcára.

-          -Először is tudnod kell, hogy én nem így terveztem, de a sors tartogat váratlan húzásokat! Látod mi ez itt a kezemben?

-          -Egy hőmérő? – mosolygott Jane.

-          -Nem szerelmem ez egy terhességi teszt. Ugyanis kisbabát várok tőled!

-          -Közös baba? Ez fantasztikus! Már a hétvégén elveszlek feleségül és szülsz nekem egy egész kosárcsapatot! – nevetett Jane mire rácsaptam egyet.

-         - Hát örülsz neki? Remélem kisfiú lesz, pont olyan, mint te! –mosolyogtam majd meghajoltunk Mandy felé kinek széles mosoly ült az arcán.

-          -A lényeg, hogy Kellannek meg kell tudnia, hogy kisbabát várok, tőle értitek? –kérdeztem még mindig a szituációban maradva majd felajánlottam,hogy menjünk, el hozzánk és, ott folytassuk a beszélgetést. 

          Ariana